Az általános iskolákban kutató gyerekek tudományos diákkörének Zala megyei fordulóját 2009. április 1-jén rendeztük meg Zalaegerszegen. A gyerekek előadásának hallatán és az írásos pályamunkák átolvasásakor arra kerestük a választ, hogy a tudomány iránt érdeklődő tehetségígéretek alkotó képességfejlesztésének gyakorlata és eredményei miképpen tölthetnek be szerepet a komplexen funkcionáló Zala megyei tehetségpont hálózatban.

A megyei forduló tapasztalatai

A kutató gyerekek tudományos diákkörének működtetése biztosítja az általános iskolások számára a szubjektív alkotások létrehozásának lehetőségét, ezenközben bevezeti őket a kutatások világába, a kutatói problémalátásba, az önálló felelős tanulás és a kutatói tevékenységek gyakorlásába. A megyei forduló újra megerősíti a tapasztalatainkat, megfigyeléseinket, amelyek alapján a következőkben összegezhetjük megállapításainkat.

• A városok és a falvak iskoláiban a személyi és a tárgyi feltételek egyaránt alkalmasak a diákköri munkához. Az iskolák által alkalmazott különböző kerettantervek ellenére mindenütt bevezethető a tudományos diákköri tevékenységek tanulása: a kreatív önművelés, a szubjektív alkotások létrehozása és a gyerekek kutatásairól folytatandó diskurzus. A tudományos diákköri munka vállalása lehetőséget kínálhat az általános iskoláknak a tudásalapú társadalom kihívásaira megoldást jelentő tehetséggondozásra.
• A 9-14 éves gyerekek érdeklődését felkelti a tudományos diákköri munka lehetősége. Motiválják őket a környezetükben lévő személyek (családtagok, pedagógusok, szakemberek), a mindennapi életük tapasztalatai (Környezettudatos magatartás formálása az iskolámban; A háztartási anyagok vizsgálata, kölcsönhatások a környezet anyagaival; A Zalabéri Általános Iskola 7-8. osztály tanulóinak viszonyulásai a magyar és a cigány kultúra egyes területeihez; A tánc és balett története; Nem bántja az emberek szemét a sok szemét?; 7-14 éves tanulók spontán szókincsének változása stb.), a kutató kíváncsiság, a megértés öröme, a szülők kitüntetett figyelme, a teljesítményük elismerése és megbecsülése (a pályamunka készítésekor és annak a konferenciákon történő bemutatásakor), az erősödő önbecsülésük, kiteljesedő tudásuk és képességeik révén szerzett magabiztosságuk.
• A diákköri munkát megkezdő tanulók közel egyharmada képes elkészíteni – felkészítő témavezető pedagógusaik segítségével – az érdeklődésének és képességeinek megfelelő tárgyra irányuló 20–30 oldalas pályamunkát digitális formában úgy, hogy közben tudja használni az iskolai és az iskola környezetében elérhető forrásközpontokat, az információs technológia lehetőségeit.
• A tudományos diákköri munka tanulásakor eljutnak odáig a tanulók, hogy önállóan választanak vizsgálandó tudományos témát. Egyeztetés alapján választanak témavezető pedagógust, akivel a témán együtt dolgoznak. A kreatív önművelés, az alkotás folyamatában a diákok egyre önállóbban végzik tevékenységüket, s a létrejövő produktumban már egyre kevesebb lesz a segítő témavezető pedagógusok teljesítménye. 
• A regionális fordulóra meghívott pályamunkákban megjelennek az adekvát kutatásmódszertani elemek leírásai is. Köztük vannak olyan tanulók, akik (pedagógus segítségével) a képességeik szerint értelmezhető tudományos témákat és a hozzá kapcsolódó (általuk megérthető) problémát sikeresen elhelyezik a saját társadalmi-, természeti-, gazdasági-, nyelvi mikrokörnyezetükben. Ebben a kontextusban a tehetségesebb tanulók képesek mikrokutatást indítani, a tapasztalataikat értelmezni és azt összefoglalni (a kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok irányításával).
• A diákköri munkát vállaló tanulók számára hozamként mutatkozik meg a kommunikációs, a problémamegoldó, az alkotó, a digitális írás-olvasási képességük fejlődése; az önbecsülés növelésének lehetősége és a kudarcokat és sikereket feldolgozó képesség fejlődése, ami növeli helytállásuk esélyét a tudásalapú társadalomban.
• Zala megyében a több éve működtetett általános iskolai tudományos diákkörök stabillá váltak Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalabérben, Zalaegerszegen, ahol a tudományos diákköri munkát segítő általános iskolai pedagógusok (tanítók, tanárok) pozitívan viszonyulnak a tudományos diákköri munkához. A tudományos diákköri munka során segítik a kreatív önművelést, a szubjektív alkotások létrehozását, a mikrokutatást és a kutatási folyamatban szerzett tapasztalatokról és tudásról szóló diskurzus tanulását. A kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok képesek team munkában továbbadni a tantestületük pedagógusainak a kreatív önművelés és az alkotás közvetítéséhez szükséges pedagógiai tapasztalataikat, tudásukat, és képesek más iskolák pedagógusait motiválni az általános iskolai tudományos diákköri munkára.

Eredmények:

A Kutató Gyerekek Tudományos Diákköri Konferencia megyei fordulójának tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy jó alapot nyújthatnak a Komplexen funkcionáló Zala megyei tehetségpont hálózat működtetésének kialakításához. Jó alap, hiszen az eltérő tantervű és felszereltségű iskolákban tanuló diákok egyaránt képesek a kreatív ismeretgyűjtésre és legalább a tudományos ismeretterjesztő alkotásra. Az eltérő tantestületek tehetségígéretek gondozása iránt elkötelezett pedagógusai képesek azonos alapgondolatok mentén a tehetséget kreatív pedagógiai klímával kibontakoztatni.

Kiss Albert
tehetséggondozó szaktanácsadó 

A tanulók letölthető prezentációi: (tömörítve)

tdk2009-1.zip (20 MB) tdk2009-2.zip (10 MB) tdk2009-3.zip (27 MB)