2010.07.30 Forrás: MNO
Eredeti cikk

Módosult az óvodai nevelés alapprogramja, a kormány döntése értelmében abból kikerült a nemi sztereotípiák erősítésének tudatos kerülése – közölte Hoffmann Rózsa pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az oktatási államtitkár kiemelte: a korábbi kormányrendelet vitatható irányba befolyásolhatta volna a gyermekek erkölcsi, szellemi fejlődését, ezért elengedhetetlenül szükséges volt a korrekció.

Felidézte: az előző kabinet tavaly novemberben módosította az alapprogramot. A szakmai és társadalmi egyeztetések után kerültek bele olyan elemek, amelyek komoly felháborodást váltottak ki a szülők és az óvodapedagógusok körében.

Az akkori módosítás részeként a nemi sztereotípiákra hivatkozva az óvodai nevelésben, az úgynevezett gender-ideológia alapjait vetették volna meg, mely az egyenlőség jegyében értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését – fejtette ki Hoffmann Rózsa, aki rámutatott: azzal a mondattal, hogy az óvoda „tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását”. Azt sugallták, hogy a nemi meghatározottság tudatosítása hiba lenne az óvodai nevelésben.

Közlése szerint ez a mondat úgy változott, hogy az óvoda „nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.” Változott a kormányrendelet migráns gyermekekre vonatkozó passzusa is. Eddig ugyanis az szerepelt benne, hogy az „interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét” kívánják meg az óvodáktól és az óvodapedagógusoktól. Ez azonban nyelvi és szakmai szempontból is megvalósíthatatlan, s vitatható követelményeket állít az óvodapedagógusok és az intézmények elé egyaránt – fejtette ki.

Az új rendelkezés szerint „a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok (...) védelmét”.

Az oktatási államtitkár elmondta: a módosítás nem azt jelenti, hogy az intézményvezetők és óvodapedagógusok által átdolgozott új helyi pedagógiai programokat szeptember 1-ig ismét át kellene dolgozni, vagy újbóli jóváhagyást kellene kezdeményezni. Az óvodák saját hatáskörben jogosultak a helyi programok e két korrekciójára.

A közoktatást érintő, 2010. június 16-tól 2010. július 15-ig megjelent új jogszabályok és jogszabályváltozások:

Új jogszabályok:

2010. évi LXIII. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Hatályos: 2010. 07. 14.
Magyar Közlöny 109. sz. (Az intézmény átszervezéssel kapcsolatos eljárást módosította.)

2010. évi LXVI. törvény
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról
Hatályos: 2010. 08. 30.

2010. évi LXXI. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Hatályos: 2010. 09. 01.
Megjelent a Magyar Közlöny 117. számában. Fontos tartalmak: alapfokú oktatás szakaszolása, értékelés, évfolyam ismétlés, érettségihez kötött szakképzés, nem szakrendszerű oktatás.

2010. évi LXXII. törvény
az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról
Hatályos: 2010. 07. 27.

Módosított jogszabályok:

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról
Módosítja: 2010. évi LXIII. tv.
Hatályos: 2010. 07. 14.

1998. évi LXXXIV. törvény
a családok támogatásáról
Módosítja: 2010. évi LXVI. tv.
Hatályos: 2010. 08. 30.

1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Módosítja: 2010. évi LXVI. tv.
Hatályos: 2010. 08. 30.

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról
Módosítja: 2010. évi LXXI. törvény
Hatályos: 2010. 09. 01.

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról
Módosítja: 2010. évi LXXII. tv.
Hatályos: 2010. 07. 27.

1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Módosítja: 2010. évi LXXIII. tv.
Hatályos: 2010. 07. 20. 

Megjegyzés: A módosító jogszabályok a magyarorszag.hu oldalon nem találhatóak meg, mert azonnal beépítik a módosított jogszabályba. Az új szabályok könnyebben megtalálhatók a módosító jogszabály szövegében, ehhez a magyarkozlony.hu oldalt érdemes böngészni.

Hasznos linkek:

Jogszabálykereső: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso
Complex: http://www.complex.hu/jogszabalyfigyelok.php
Magyar Közlöny: http://www.magyarkozlony.hu

Összeállította: Bánfalvi Péter közoktatási szakértő

Forrás: nol.hu
Eredeti cikk

Jövő tavasztól ismét tarthatnak szóbeli felvételi vizsgát egyes hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok. A szaktárca szerint lehetőséget kell adni a tehetséges diákoknak a megfelelő képzésre, márpedig a tehetség nem feltétlenül ismerhető fel az egységes írásbeliken.

– A következő tanévtől egyes hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét meghallgathatják szóban is a hozzájuk jelentkező diákokat – tudtuk meg Gloviczki Zoltántól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkárától. A legnépszerűbb intézmények tarthatnak majd „szóbeli” vizsgát, közülük is azok, amelyek a központi írásbelit is megkövetelik leendő diákjaiktól. A központi írásbelit viszont – amelyen minden diák azonos feladatsorokat tölt ki magyarból és matematikából – továbbra is csak azok az intézmények írhatják elő, amelyekbe az elmúlt három év átlagában legalább másfélszeres volt a túljelentkezés, azaz nagyjából az iskolák fele. Az idén például a 95 felvételt hirdető nyolc évfolyamos gimnázium közül 46, a 141 hat évfolyamos iskola közül 58-ban vették figyelembe a központi írásbeli eredményeit is; ezek az iskolák a következő tanévtől szóbelit is tarthatnak.

A szóbelit – a korábbi osztályzatok és a központi írásbeli tesztek eredményei mellett – maximum 25 százalékos súllyal lehet majd figyelembe venni a felvételi eljárásban. Gloviczki Zoltán azt mondja: mindehhez nem szükséges törvénymódosítás, az ezzel kapcsolatos rendelkezések augusztusban jelennek majd meg a következő tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben.

A szóbeli felvételik lehetőségének visszaállítása a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban épp ellentétes az előző nyolc év oktatáspolitikájával, amelynek egyik célkitűzése a korai szelekció visszaszorítása volt. A PISA nemzetközi vizsgálatok rendre azt állapítják meg, hogy Magyarországon rendkívül nagyok az iskolák közötti különbségek. Márpedig a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok már a kezdetekkor „lefölözik” a jobb teljesítményű diákokat, tovább növelve ezzel a különbségeket – oktatáskutatók szerint ezt már az úgynevezett szerkezetváltó gimnáziumok elindulásakor tudni lehetett.

Ezen iskolatípus diákjai a kompetenciavizsgálatokban is messze felülmúlják társaikat. Tavaly az olvasási-szövegértési és a matematikai teszteken például 70–90 ponttal jobb eredményt értek el (az 500-as skálán) a hagyományos általános iskolákba járó társaikhoz képest. Előnyük a tizedik évfolyamon is megmarad: itt a hagyományos gimnáziumba járókhoz képest matematikából 38–54, szövegértésből 25–35 ponttal értek el többet átlagosan.

Az előző oktatásirányítás ezért megpróbálta visszaszorítani a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok szelekciós gyakorlatát: SZDSZ és az MSZP koalíciós megállapodásának része volt az is, hogy megszűnik a felvételi vizsga a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokba. Egy tavalyi indítványával Magyar Bálint volt oktatási miniszter – akkor már csak képviselőként – egyenesen megszüntette volna a nyolc évfolyamos gimnáziumokat. Az elképzelések utóbb finomodtak: az iskolatípus megmaradhatott, és korlátozottan bár, de a felvételi is.

Tavaly óta a szerkezetváltó gimnáziumokban nem lehet sem saját írásbeli vizsgát, sem szóbelit tartani: a diákokat kizárólag a korábbi osztályzatok és a központi, egységes írásbeli vizsgák eredményei alapján lehet rangsorolni. Az iskolák némelyike ugyanakkor próbál kiskapukat találni és valahogyan mégis felismerni a nekik tetsző hátterű diákokat. Bevett gyakorlat az előkészítő szervezése: itt tudnak ugyanis az iskolák személyesen is találkozni a jelentkezőkkel. Volt arra is példa, hogy szaktárgyi vetélkedőnek nevezve próbálták fölmérni a diákok tudását, és volt, ahol bemutatkozó levelet írattak a jelentkezőkkel, nem titkolva, hogy ebben a szülők közreműködését is elvárják. A legnyíltabban azonban két éve az az iskola próbált szociális alapon is szűrni, amelyik egy kérdőívben a szülők fizetését, vagyoni helyzetét firtatta.

Gloviczki Zoltán szerint azonban az iskolák nem fogják a szóbeli intézményét a szociális alapú válogatásra használni. Úgy fogalmazott: abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján.

– Az oktatáspolitika az elmúlt években a társadalmat képviselte a pedagógusokkal szemben. Az oktatásirányítás funkciója azonban az, hogy harmóniát teremtsen az oktatás világa és a társadalom között, ennek pedig egyik alapja, hogy megbízunk a pedagógusokban – jelentette ki. Megjegyezte: a túlzott szubjektivitás elkerülésére 25 százalékban korlátozták a szóbeli súlyozását, és kikötötték, hogy csak központi írásbeli vizsga esetén lehet ilyet szervezni. A szóbeli felvételi témaköreit, illetve az értékelési módot októberig közzé kell tenniük az iskoláknak.

– Továbbra sem lehet majd helyi írásbeliket tartani, a szóbeli felvételikre ugyanakkor szükség van, mert a központi felvételi nem mindig tudja eléggé széthúzni a mezőnyt. Egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan – mondja a helyettes államtitkár. Kijelentette: nem félünk attól a szótól, hogy tehetség. Nem azt tartjuk esélyegyenlőségnek, ha van egy szint, amit mindenki el tud érni, hanem azt, ha mindenkinek van esélye a tehetségének megfelelő képzésben részt venni; nem szenved hátrányt senki a bőrszíne, de a tehetsége miatt sem.

Az első nyolc évfolyamos gimnázium pedagógiai programját és tantervét a Németh László Gimnáziumban az akkori iskolaigazgató Hoffmann Rózsa, jelenlegi oktatási államtitkár vezetésével dolgozták ki, és itt indult az első nyolcosztályos évfolyam is 1989-ben. Gloviczki Zoltán 1991-től szintén itt dolgozott főállású, latin–történelem szakos tanárként.

Az Országgyűlés július 5-én elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára még jóval kinevezése előtt - május 28-án - országgyűlési képviselőként nyújtotta be a pedagógustársadalom többségének támogatását élvező javaslatát.

A képviselők 301 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a módosítást. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója.

A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból.

A módosított jogszabály rögzíti, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be.

Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A javaslat vitáját követően változás történt Hoffmann Rózsa eredeti indítványhoz képest, amelyben az szerepelt, hogy a második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik, de az iskola pedagógiai programja előírhatja a szöveges értékelést is.

Az elfogadott törvénybe olyan értelmű módosítás került, hogy nem lesz kötelező az osztályozás, az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e, vagy a kettőt együtt.

Iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

A módosítást kitér arra, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.

Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, év végéig áttekintik pedagógiai programjukat és - ha e törvény hatálybalépéstől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez - a szükséges változtatásokat átvezetik.

Azok az intézmények, melyek az általános iskola 2-4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.

A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.

A törvény rögzíti, hogy az 1-4. évfolyamon marad a nem szakrendszerű oktatás, az 5. és 6. osztályban pedig maximum ötven százalékig lehet ilyet szervezni.

A változtatások szeptember 1-jétől lépnek hatályba. A parlament a köztársasági elnöktől a jogszabály sürgős kihirdetését kérte.

Forrás: http://www.okm.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/modosult-kozoktatasi

A közoktatást érintő, 2010. május 16-tól 2010. június 15-ig megjelent új jogszabályok és jogszabályváltozások:

Új jogszabályok:

2010. évi XLII. törvény
a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
Hatályos: Az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásától.

26/2010. (V. 27.) OKM rendelet
az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet módosításáról
Hatályos: 2010. 05. 28.

2010. évi LI. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Hatályos: 2010. 06. 29.
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában.

Módosított jogszabályok:

25/2010. (V. 14.) OKM rendelet
az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
Módosítja: 26/2010. (V. 27.) OKM r.
Hatályos: 2010. 05. 28.

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról
Módosítja: 2010. évi LI. tv.
Hatályos: 2010. 06. 29.
 

Megjegyzés: A módosító jogszabályok a magyarorszag.hu oldalon nem találhatóak meg, mert azonnal beépítik a módosított jogszabályba. Az új szabályok könnyebben megtalálhatók a módosító jogszabály szövegében, ehhez a magyarkozlony.hu oldalt érdemes böngészni.

Hasznos linkek:

Jogszabálykereső: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso
Complex: http://www.complex.hu/jogszabalyfigyelok.php
Magyar Közlöny: http://www.magyarkozlony.hu

Összeállította: Bánfalvi Péter közoktatási szakértő

Forrás: hirado.hu
Eredeti cikk

Az Országgyűlés döntése értelmében ismét buktathatnak a tanárok alsó tagozatban és változik az érettségi szabályozása is

Pokorni Zoltán szerint jelentős és szimbolikus változásokról döntött az Országgyűlés, amikor hétfőn elfogadta az évismétlésről, illetve az érettségi változtatásáról szóló törvénymódosítást. A fideszes politikus az évfolyamismétlésről és osztályzásról szóló törvényjavaslat elfogadásával kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: szimbolikus ügyekről van szó, amelyek jelzik azt a feszültséget, amely mára kialakult a pedagógusok munkájában.

Pokorni Zoltán szerint eddig jelen volt egyfajta akarnok, voluntarista politika, amely megtiltotta az osztályzást alsó tagozaton. Feltehetően mindez jó szándékkal történt, hogy a szülők mélyebb, árnyaltabb tájékoztatást kapjanak, ehhez azonban semmilyen segítséget nem adott az iskoláknak és a pedagógusoknak, így az önmaga paródiájává vált: internetről letöltött, példamondatok összemixelésévé silányult a szöveges-írásos értékelés - jegyezte meg. Hozzátette: nagyon örül annak, hogy a parlamenti vita végül egy józan, nagyon valóság közeli kompromisszumot hozott, és nem az ellenkező végletet, hogy megtiltják a szöveges értékelést az iskolákban, és mindenkinek kötelező legyen osztályozni. Végre olyan politikai vezetése van az oktatásnak, amely elfogadja, hogy pedagógusok, iskolaigazgatók dönthetnek a szöveges értékelés és az osztályzás, vagy mindkettő mellett - mondta a szakbizottság elnöke. A lényeg, hogy a szülő, a pedagógus és a gyerek közötti kommunikáció a lehető legjobb legyen - fűzte hozzá.

A buktatás ügye is megnyugtató módon zárult azzal, hogy a nevelőtestület dönt, ha vita alakulna ki - jegyezte meg a szakpolitikus. Kiemelte, hogy továbbra sem lehet majd évismétlésre utasítani a kiselsősöket. Még nagyon sok munka ugyanakkor, hogy a XXI. századi modern pedagógus szerepét megformálják és a mindennapok valóságává tegyék - fogalmazott.

Egy központilag szervezett emelt szintű érettségi válthatja ki igazán a korábbi felvételiket

Az érettségiről szóló jogszabály-módosítás kapcsán kiemelte: az elmúlt évek feszültségei, menetrendszerűen megismétlődő érettségi botrányai és problémái felhívták a figyelmet arra, hogy a nyolc éve, Magyar Bálint által végrehajtott változtatás elhibázott volt. Igazságtalan rendszer jött létre, hiszen az államilag finanszírozott képzésbe való bejutást nem egy átlátható és tisztességes versenyben osztották szét.

Felidézte, hogy tíz éve, és most is azt gondolják: egy központilag szervezett emelt szintű érettségi válthatja ki igazán a korábbi felvételiket. A javaslat három évet rögzít a felkészülésre - mondta, kiemelve, nem az a cél, hogy a gyerekeket megoldhatatlan, nehéz vizsga elé állítsák, hanem, hogy magasabb színvonalon teljesítsenek. Hozzátette: a törvény arról rendelkezik, hogy a kormány őszig hozzon rendeletet, mely vizsgából kell emelt szintű vizsgát tenni. Kitért arra is, a kormány másik döntési pontja, hogy minden tárgynál meg kell-e ezt tenni. Pokorni Zoltán szerint, ott ahol lasszóval keresik a gyerekeket, például az agrárképzésben, ott nem kell emelni a követelményeket. Nem kell rögtön két tantárgyat központilag előírni, először egy tárgyból elegendő az emelt szintű vizsga - mondta.

szakterület: általános iskola német nyelv

Vass Jánosnénak hívnak, 30 éve tanítok Zalaegerszegen és a megyében német nyelvet. Ebből csaknem 15 évet középiskolában, ill. főiskolán (Lenti Gönczi Ferenc Gimnázium, Széchenyi SZKI, Ganz SZKI, Számviteli Főiskola), azóta - több, mint 15 éve - a Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Legfontosabb feladatomnak a német nyelv "megmentését " tartom az angol nyelv térhódításával szemben, ennek érdekében a megye német nyelvtanárai munkájának összehangolása, ötletek adása, gyűjtése, ennek megvitatása. Remélem, partnerek lesznek a kollégák ehhez, hisz ez mindannyiunk érdeke.

Forrás: MNO
Eredeti cikk

Az Országgyűlés egyhetes halasztás után hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli a védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

Az Országgyűlés 305 igen, 66 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) kezdeményezését. A képviselők megszavazták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke a törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől.

A családok támogatásáról szóló törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítása alapvető céljaként az előterjesztők azt jelölték meg, hogy az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.

Forrás:  Nemzeti Erőforrás Minisztérium  / Sajtóközlemények
Eredeti cikk

Köz- és felsőoktatási szakszervezetekkel találkozott Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárnál tett bemutatkozó látogatást pozitív, jó hangulatú megbeszélésként értékelte.

A találkozón a Pedagógusok Szakszervezete mellett részt vett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének képviselője.

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: segítséget és partnerséget vár, és együttműködést kér a szakszervezetektől az oktatást érintő kérdésekben. Jelezte: még a koncepció formálódása közben kívánja kikérni a szakszervezetek véleményét.

A PSZ elnöke azt mondta, biztos benne, hogy az oktatási államtitkár jogkövető magatartást tanúsít majd, s a törvényi előírások szerint zajlanak majd az egyeztetések.

A szakszervezeti vezető azt is pozitívumként értékelte, hogy az államtitkárok közül elsőként Hoffmann Rózsa fogadta a szakterületen működő érdekvédőket.

2010. június 23-án tartottuk a szaktanácsadók záró értekezletét. Dr. Szalay Zoltánné igazgató szólt az aktualitásokról. Némethné Hajdu Márta értékelte a tanévi szaktanácsadói munkát, melynek fő célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai műhelyek, bemutató órák szervezése és megtartása volt. A 2009/2010. tanévben 95 szaktanácsadói programon 1226 pedagógus vett részt. Eberhardtné Panácz Ágnes versenyfelelős bemutatta a versenyekkel kapcsolatos tevékenységet, valamint a tehetséggondozás területén elnyert intézeti pályázatot és a Zalai Tehetségígéret programot. Elköszöntünk Vöröss Ágnes szaktanácsadó kolléganőtől és bemutattuk utódját, Vass Jánosnét, a Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános Iskola Petőfi Sándor Székhelyiskola pedagógusát, ő lesz az általános iskolai német szaktanácsadó az új tanévtől.
Végül megkezdtük a következő tanévi szaktárgyi tanévkezdő fórumok előkészítését.

Némethné Hajdu Márta

Beszámoló a „Nyelvtanulók felkészítése valódi élethelyzetekben történő nyelvhasználatra és az Euro nyelvvizsgára” című továbbképzésről

A magyar felvételi rendszer külön pontokkal jutalmazza a nyelvvizsgával rendelkező tanulókat, mi több mára a nyelvvizsga a nívós egyetemeken való továbbtanulás elengedhetetlen feltételévé vált. Ezért tartottam szükségesnek egy olyan szakember meghívását, aki ez egyik nyelvvizsga rendszer képviselője, de egyben gyakorlati tanácsokkal is szolgálhat az általános nyelvvizsga-felkészítéssel kapcsolatban.
Meghívott vendégünk tehát Rádi Péter volt, az ország egyik legtapasztaltabb tanárképző és tanártovábbképző szakembere és trénere. A képzések megtervezése és megtartása mellett az Euro nyelvvizsga iránt érdeklődő nyelvtanárok számára nyújtandó szakmai tanácsadás minden formája szintén az ő feladatai közé tartozik.

A továbbképzés célja az volt, hogy a kollégák megismerjék az EURO nyelvvizsga komponenseit, feladattípusait és eljárásbeli jellegzetességeit, amelyekkel segíthetik tanítványaik célirányos nyelvi fejlesztését és egyben hatékony felkészülését a vizsgára. Megismerhették továbbá a vizsgarendszer által képviselt szakmai elveket, és ezek nemzetközileg is elismert háttérdokumentumainak kulcsfogalmait (pl. Közös Európai Referenciakeret, feladat-központú tanulás és tanítás, kompetencia-fejlesztés). Kipróbálhattuk, majd elemeztünk egy sor, az osztályteremben is alkalmazható gyakorlattípust, feladatot, amelyek segítségével egyszerre fejleszthetjük tanulóink valódi élethelyzetekben alkalmazható kommunikációs készségeit és javíthatjuk esélyeiket a vizsga sikeres teljesítése érdekében.

A képzés 120 perces volt és egy bevezető és egy hosszabb gyakorlati részből állt. A második rész során a vizsga jellegéből fakadó nyelvpedagógiai és módszertani szempontból fontos szempontok gyakorlati illusztrálására, és ezek vizsgafelkészítési szerepére került a hangsúly. Ezen belül a vizsga néhány speciális komponensének, és ezeken belül egyes feladattípusainak gyakorlat-központú (pl. osztálytermi feladatokat szimuláló) megismerése, kielemzése történt angol nyelven. Ezek segítségével a résztvevők képet kaptak arról, hogy miként tudják tanulóikat valódi helyzetekben alkalmazható nyelvhasználatra és a vizsga sikeres teljesítésére egyszerre felkészíteni.

A gyakorlatok az alábbi komponensekre és feladattípusokra koncentráltak:
  - Beszéd
  - Írás
  - Hallott szöveg értése
  - Diktálás / tollbamondás (a Nyelvtan és szókincs komponensből)
  - Közvetítés

A megjelent kollégák ingyenes minta feladatsorokat kaptak ajándékba.

A továbbképzésen a kollégák szép számban vettek részt és több várost is képviseltek.

Baka Gabriella
középiskolai angol szaktanácsadó

A sikeresen letett vizsgákkal befejeződött intézetünk múlt év novembere óta tartó 280+40 órás kisgyermekgondozó,- nevelő képzése.

Forrás: Magyar Hírlap
Eredeti cikk